Anconai szerelmesek
-zenés vígjáték két felvonásban-
Írta: Vajda Katalin
Dalszöveg: Fábri Péter
Jó estét kívánok, hölgyeim és uraim! Illetve stílszerűen: Buona sera, signore e signori! Sta sera vi presentiamo una vera commedia italiana! Vagyis ma este egy igazi, olasz komédiát mutatunk be önöknek! Illetve hát... annyira lesz igazi, amennyire mi igazi olaszok vagyunk. || Önök e pillanattól fogva a gyönyörű Ancona tengerpartján, illetve kicsit beljebb, mondjuk: úgy a főterén ülnek. Darabunk főszereplője, a jómódú Tomao Nicomaco, itt lakik egy szép házban a lányával, Luciával, aki picikét dadog, de ezt majd úgyis észreveszik. Nicomaco úr fölfogad egy vándormuzsikust, bizonyos Luigit, aki – minő véletlen! – maga is kissé beszédhibás. Luigi énekelni tanítja a korosodó Tomaót, és hegedülni Luciát, de a hegedűórák egy szempillantás alatt pásztorórákká változnak. Van itt egy cukrászda is, bizonyos Giovannié, aki mindenáron el akarja venni Luciát, hogy a hozományból végre megnyithassa az éttermet, amire évek óta vágyik. Viszont jön egy életunt milliomos, Lucrezio nevezetű, akihez don Tomao akarja hozzáadni Luciát, hogy megkaparinthassa a fiú millióit. Amit még okvetlenül tudniuk kell, hogy Giovanninak van egy húga, Drusilla, aki nemrég elvesztette élete nagy szerelmét, és most váratlanul hazatér gyermekkora helyszínére. És természetesen van itt a téren egy panzió is, aminek a tulajdonosa, Agnese asszony valaha közelebbi viszonyban állt don Tomaóval, ma azonban már leginkább csak pletykál és nosztalgiázik Dorinával, aki pedig jelenleg áll közeli… khm... alkalmazásban a donnál. Hogy a szerelmi szálak tovább bonyolódjanak – ahogyan az egy vérbeli olasz komédiához illik –, a panzióban egy gyönyörű magyar lány lakik, név szerint Viktória, akinek don Tomao csapja őrülten a szelet, miközben Giovanni… na de erről már igazán nem illik nagy nyilvánosság előtt beszélni. Csak még annyit: Viktória rettentően boldog, hogy végre kiszabadult ide, ahogy ő mondja, "Olaszba". Mit jelent az, hogy kiszabadult? Ja persze, hisz a lényeget elfelejtettük mondani, hogy itt mindannyian, önök is, mi is 1970-ben vagyunk, vagy ’69-ben, vagy ’71-ben, mindegy, szóval valamikor akkor, amikor még... hát ez végképp nem tartozik ide! Most már igazán mindent tudnak! Ja, még egy lényeges dolgot elfelejtettünk: Muzsika is lesz!
Készen vannak? Allora: Maestro, musica!
Szereplők:
TOMAO Nicomaco, anconai polgár Süle Tamás
LUCIA, a leánya Sarotár Viktória
LUIGI del Soro, vándormuzsikus Palkó Gergő
DRUSILLA, római lány Polyák Anett
LUCREZIO, fiatal milliomos Kiss Dávid
VIKTÓRIA, magyar leány Mihácsi Veronika
GIOVANNI, cukrász Miklai András
DORINA, Tomao házvezetőnője Hettinger Réka
AGNESE, a panzió tulajdonosa Sipos Zsaklin
Premier:
2010. november 6. szombat 19h / Az előadás elmarad! :'( /